Véred ize a számban. Nyakadon csordul. Nem az én hibám... Nem az én hibám nem igaz? Ez nem az én hibám!
Te akartad. Senki más csak te! Ne nézz ilyen megvetően rám azokkal a borostyán szemekkel. Nem én akartam. Te voltál. Mindig is te voltál. Minden rendben volt amig meg nem jelentél elöttem! Tudod?? Tudtad-e valaha is, hogy én boldog voltam akkoriban? Ne nézz engem. A halottak nem látnak. Nekik már nem számit. Neked se számitson, hisz nem vagy élő többé. Nem szabadott volna. De te könyörögtél nekem. Akkor most mér nézel le engem azért ami vagyok? Te akartad ennyire látni. Én mondtam hogy bántani fog. Én megmondtam, engem nem hibáztathatsz többé. Nem, már nem! Én... ÉN! Én nem akartam ezt tenni, te kényszeritettél! Csakis a te hibád. NE NÉZZ RÁM!!! Jobb igy most neked, hogy be kellett kötnöm a szemeid??? MÉRT NEM VÁLASZOLSZ??
Te akartad annyira látni a bennem élő szörnyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése