Never forget the pain and the shame

A hideg kés hirtelen hozzáért bőréhez. Érintésétől libabőrös lett egész teste. Majd ahogy a kés felhasitotta hirtelen fájdalom rohant végig a testén. Az apró vágásból vörös vér serkent fel. Úgy, ahogy a vér folyt ki, úgy apadt ki a fájdalom is lelkéből. Majd még egy vágás. És még egy. És még egy. És a fájdalomnak vége. Már nem szenved. Már csak a szégyen kinozza a lelkét ahogy arra gondol lehet, mások is megláthatják a sebet.  A szégyen mardossa és szaggatja, de ez már szokássá vált. Egy percnyi nyugalomért. De végülis. Még ez a szégyen is jobb mintha a szomorúság és a lelke gyötrelme tapossa maga alá. Most boldog. Legalább nem fáj. Neki már ez is megváltás...