2011. június 2., csütörtök

Másodpercenként 5 centiméter

Ez egy film  cime amit épp most néztem meg. Kicsit szomorkás szerintem az egész. A távolságokról szól. Távolságokról, amiknél kilóméterek választják el az embereket egymástól és távolságokról, amiket az ember a szívében tart. Kicsit furcsa történet.
Nem tudom csak úgy szomorú és minnél inkább bele gondolok a dolgokba annál jobban tűnik az egész keserédesnek. Ez persze lehet, hogy csak én vagyok.
De nem is gondoltam bele, hogy a távolság milyen könnyen elszakít két embert egymástól. És mikor rájössz, hogy az akit szeretsz, a szívében egy mérföldekkel távolabb lévő helyen van, az furcsává teszi az egészet, mert te rájössz, sohase fog téged szeretni úgy igazán. Illetve csak pótléknak vagy jó. De a te érzéseid ettől még nem változnak.
Vagy látod, hogy akit szeretsz és szeret mérföldekre van. Egy ideig leveleztek, majd egyszer néha találkoztok. Aztán egy idő után nem kapsz tőle levelet. És hiába irsz neki leveleket, sosem küldöd el, mert félsz őket elküldeni.
Aztán egy nap, a vonatállomáson ahogy áthaladsz a sineken a szembejövő ember olyan mint ő volt. És te megfordulsz, de a vonatok ott haladnak el épp és mire mind elmegy már az is eltünt a szemed elöl aki valaha a legtöbbet jelentette neked. És nem tehetsz mást csak tovább haladsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése