Bezárva várok
egy apró lyukban,
egy toronyszobában.

Bár jönnél,
De mégse
Sohase.

Bezárva várlak,
Én. Egymagam.
Sötét a társam.

Nincs társam.
Nincs pajtásom.
Csak önön magam.

Hiába várlak.
Te itt vagy.
Mégse velem.

Sose velem.
Mégis várlak.
Hiába várlak.
(De  várlak...)

Te zártál
be e szobába.
Majd itt hagytál.

És csak várok
Szüntelen merengve:
Lelked, mikor enged be?