Ha rám gondolsz, ha megcsókolsz, ha megbántasz mosolyoddal kárpótolsz, ha már nincs tovább, ha nincs már több, egy lap őrzi emlékül, mit is rejt a könny.
Ha hallasz melletted bátrabb lennék én, de félek ez csak egy emlékkép, millió bezárt ajtó vár és engem is visz az ár. Melletted bátrabb lennék én, de félek ez csak egy kósza kép, millió bezárt ajtó vár és engem is az ár.
Ha tudod, mondd meg ki vagyok, de te nem ismersz, csak egy árnyékot belőlem, egy darabot.... Egyedül maradok... Az üres sivatagba nézve... Merre haladok?
Children of Distance
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése