Szófoszlányok végtelen kavarodásának kiismerhetetlen labirintusává lett elmém, sötét zugából apró halvány mondatok tekeregnek elő. Én meg csokorba fogom őket és történeteket alkotok belőlük. Hol színeset, hol szürkét, hol vöröset, hol fekete szavakat rakok egymás mellé. Majd meggondolom magam és az egészet elröpíti a szél, míg valahol kinnt a tágasban partot nem ér. Én meg csak nézem és nézem, ahogy elszállnak, de nem megyek többé utánuk, mert sosem érném el őket. Inkább keresek labirintusomban új és új szavakat, amiket füzérekké fonok, hogy azokkal díszitsem labirintusom falát.

Szabadsag, mondd merre jarsz?

A varazs ki akar torni belolem. Az ujjaimon kiszokni es szabad lenni. Ahogy en is szabad akarok lenni. Kitorni a testembol es szabadon szallni. Ki tud kiszabaditani, ha a testem a borton es szivem a rab? Senki nem kepes engem szabadda tenni... Senki nem tud megmenteni.
A halal acsarkodik mogottem. Kezemen ver folyik, mi nem enyem. Valaki olyane aki szeretett talan engem valamikor a regi idokben. O szabadda tudott volna tenni. De nem engedhettem meg neki, hogy helyettem legyen rab... Hat kiteptem a szivet a mellkasabol s megettem, ahogy akarta meg a legelejen. A veret az utolso cseppig kiszivtam, s a csontokrol a hust leettem. Majd a csontokat porra apritottam s azt is lenyeltem, hogy teljesulhessen a kivansaga...
Emlekszem meg a legelejen odajott hozzam es ezt mondta: Nem vagy szornyeteg, hiaba tartod annak magad... Csodalatos es gyonyoru vagy. Szeretlek, szivemben csak erted suttognak a halk szavak. Ha megolsz engem, nem foglak gyulolni, ugyanugy szeretni foglak... Csak egy dolgot tegyel meg nekem: Edd meg a testem a legutolso porcikaig, hogy teljesen a reszedde valhassak.
Hat megtettem amit kert. Konnyeimmel foztem ki husat. S most konnyeimbe fojtom magam. A szabadsag egy elerhetetlen gondolat, amit hiaba uldozok nem tudok elkapni. Evezredek telnek el en megis rab vagyok. Meg a halal sem szabadit ki, hisz minden halalomkor uj testbe szuletek. Gyengen, vedtelenul. Amennyi erot osszegyujtok mind lassan kiszall a lelkembol.
Egeszen addig, mig en se leszek mas, csak lelketlen huskupac. S a varazs kiszokik testembol....

Lehetne...

...Es ahogy a fiu megcsokolta a lanyt es az ebredezni kezdett, a fiu lassan csillagfennye valt, s ahogy a lany konnyei eleredtek me'g proba'lta letorolni oket arcarol, de ma'r csak a fe'ny volt, majd lassan az is semmive' foszlott a hajnallal egyutt...

"Mert ő hitte, hogy a természetben minden szent. Szent a nap, az eső és a szél; a föld, mindannyiunk anyja, akitől a világ összes teremtménye származik. Szentnek tartotta mindazt, ami növekszik; minden lényt, amelyik jár, mászik, repül vagy úszik; a földön, az égen, a folyóban, a tóban és a tengerben élő valamennyi élőlényt. Minden este és reggel imát mondott a tiszteletükre. Azért akasztották fel, mert hitt ebben."

Miert nincs az agynak takaritoja?

Tortenetek kavarognak a fejemben egyre csak tobb. Tobb mint 10 torteneten dolgozom egyszerre fejben es egyiknek se jutok a vegere. A legujabb otleteim:

Egy boszorkany aki boszorkany mesterre akar valni es megismerkedik egy vampirral es bele szeret habar tudja hogy az gonosz de az meg jo akar lenni, csak gonosz vegul is. meg nemtom mi lesz belolexD De mielott barki megijedne nem olyan vampirocskak mint a twilightban es hasonlo tiniromanc tortenetekben.xD

Aztan a masik egy ferfival kezdodik aki valahogy egy lebujba jut ahol egy no ki is szolgalja es beleszeret a nobe es minden ejjel eljar hozza. Aztan mennek a dolgok. Pl a ferfi bortonbe kerul gyilkossagert a no pedig kivaltja ot. De nem azert mert szereti, hanem mert aldozatot akar belole csinalni. De vegul o is beleszeret es nemtomxD

Say what you mean Tell me Im right and let the sun rain down on me

Egy gonosz akaratu leny hogy tudja bebizonyitani, hogy nem gonosz tobbe? Mit tud tenni hogy bebizonyitsa jot akar? Es vajon van benne eleg ero, hogy megszabaduljon a gonosz akarata'bol?

Pár dolog:3

Nos van pár dolog amit szeretnék beszerezni a szobámba:3

Például egy nagyobbfajta tükör*-* Amugy még volt más is csak nem jut most eszembexDDD

na ennyit az értelmes bejegyzésnek szánt valamiről...

Dont you want to hold me baby, dissapointed, going crazy,

The sky is over us

Ha engem akarsz, gyere és találj meg. 

Bármi leszek ha akarod, csak mondd, hogy szeretsz.

Csak te vagy és nincs szükségem többre.

Ha akarsz találj rám.

Hiszek a hazugságaidban.

Csak játszd el, hogy szeretsz.

Csukd be a szemed és tegyél élővé.

Érted bármivé képes vagyok válni.

Bármivé amire szükséged lehet.

Hiszek a hazugságaidban, csak mert te mondod ki őket.

Csukd be a szemed.

Ha hiszel bennem, élővé válhatok.

When Im gone

And the lights are out
Dont be sad for long
When Im gone
And the lights are out
I'll be shining on
Im just gonna let my life
Bleed on this letter
Let my song sing on forever
I still love you when Im gone

Történet

Eddig azt hittem az összes történetem külön-külön történetek. Még nem láttam köztük az összefüggéseket. Csak apróságokat, hogy ugyanaz a világ, a szereplők egymást ismerik halványan. Pedig az egész egy nagy hatalmas történet volt. Tegnap elkezdtem a legelejétől írni.
Hogy mi a legeleje? A mesélő. A mesélő is egy szereplő a sok közül aki már évszázadok óta várt. Várta a világ végét. Ő az akit senki nem nevez nevén, mert nincs neki. Mindig létezett, de senki se ismerte. De ő ott volt ás ő meséli a történetet, a világ legvégén. Mikor már hideg és apró a nap és nincs már más, csak a tenger, a végeláthatatlan sivatag és a kastély. illetve romjai. A régen gyönyörű várnak az utolsó időkre elkopott régi fensége.
Aztán elkezdi a történetet. Elsőként egy lánnyal akinek a bosszú és a pusztitás elveszi szerelmét tőle, ezért elátkozza a királyi családot. Azt nem tudja, hogy unokái mind részesülnek az átkában, mert a királyhoz fognak tartozni.
Aztán jön Ádám története. Aztán Miyukié. Aztán van még ott valami. A háború ahol első Napoleon letaszítja a királyt. Aztán jönnek Nináék. Aztán Róza és Eliott. Aztán még sokan.
És a történet végén visszaérünk a mesélőhöz. Neki nincs története, de tudja mások történetét. És ezzel, hogy befejezi véghez vitte a feladatát is aminek után elpusztulhat a világ végre.

Fáradt vagyok

Fáradt vagyok és álmos és nem tudok normálisan aludni.
Hogy miért nem? Mert folyamatosan valami agyfasz dolgokról álmodom.
Valamelyik este nem létező unokatesókkal, aztán meg nemtom még. Mindenesetre úgy kelek fel mintha egyáltalán nem is aludtam volna semmit.
Kellemes. Úgy érzem magam mint egy kicsavart rongy, bár ay lehet jobban érzi magát.
Halál van. De az ááá.

James

James az a szereplő akire már kicsi korom óta felnézek.Amúgy ő az Angelben szerepel egyetlen részig, de abban az egyetlen részben belopta magát a szivembe.
James egy gonosz, lelketlen vámpír. De szerelmes. Egy vámpirnőbe. És együtt élik örök életüket, mígnem Angel meg nem öli a nőt. A férfi mivel ekkor nem volt ott bosszút indit Angel ellen és mivel tudja, hogy alapon gyengébb nála igy kivájatja a szivét, hogy ne legyenek gyengéi. De igy csak pár órája van hátra.
Imádtam őt. Angellel harc közbe ő még siránkozik egy sort. Megakarja ölni Angel szerelmét, de ő pont nemrég halt meg kiderül. És nem tudja elhinni hogy Angel képes volt a szerelemre, mert akkor meghalna a szerelemért.
'Nekem van szivem de nincs lelkem mégis képes vagyok meghalni a szerelmemért. Neked van lelked de nincs szived.' Ez a lényege a mondandójának.
Én beleszerettem ebbe a karakterbe szimpla 4o perc alatt.
Talán az utolsó jelenete miatt. Mikor meghal a metrón.

Ha Isten adott neked hangot akkor mért nem használod?

Tegnap elég sok érdekes dologról olvastam és eszembe jutott a kérdés meik a jobb:
Egy hazugságban élni vagy az igazságért akár meg is halni?
Szerintem az utóbbi. De mindenki döntse el maga.

A lullaby

Here's something to ask if these are the bad times
Because whenever you ask why it's never the good times
How will we get ourselves out of it?
How can you take your heart out of this?
And how do you stop once you've started?

Somebody gave you a choice
And all you do is abuse it
If God he gave you a voice
Then use it

Pókfóbia

Nem vagyok normális. Egyre rosszabb a fóbiám a pókok iránt. Itt van 4-5 pók a szobában legalább és nem merek most semmit sem csinálni mert az egyik egy méternél közelebb volt és habár leütöttem úgy érzem bármikor előmászhat. És szörnyen nagy volt. És a többi is hatalmas. És mi lesz ha este rám másznak??
Rettegek a pókoktól, habár tudom, hogy nem kéne. Hülyeség. De akkor is rettegek.
Rajtam van emiatt a bőgés. A félelem miatt.
A lábaim átölelve ülök a széken és próbálom lenyugtatni magam, de nem megy.
Nem tudom, ma este hogy alszok el.

Szívdobogás szerű hang sodródik be a nyitott ablakon.
Azthittem kopognak, de rájöttem ez nem ugyanaz.
Szívdobogás.
Csak Dü-dümm, dü-dümm.
Újra és újra.
Kutyák ugatnak az utcán.
És a szívdobogás egyszercsak megszűnik.

Dícsérő éneked én nem leszek... Mi más is lehetnék? Csak csönd neked

Csak most olvastam és megfogott:

"Azt, hogy mi történik az életben nem választhatod meg. Azt, hogy miként reagálsz rájuk, azt igen.

Csak kaptam:3333333

Time couldn't make us part
Our bond was thicker than blood
And the power that held us together
Became unbreakable at some point
Showing no sign of weakness
We parted to the unknown

But we were brought back by memories
Strong emotions the reminded of our past
Clearing doubt and growing vast
It's no illusion, not a mirage
We can't see this powerful bond
But we can feel it in our hearts
A bond between you and I
A bond we can't deny
Stronger and wider than the sky
Light as wings to help us fly
To blow the unfaithful way up high
To splat upon the ground
We are the truth of what we say
We are who we believe to be


És a másik amit kaptam:

Sweeter than sugar,
purer than nature's air,
only you can heal my heart
Beautiful in your soul
beauty had no chance with you
Fortune brought me somehow to a star
many stars shine in your eyes
You're not a simple person to the world
You're a miracle with a heart of gold

I just want to stay out over the snowfield. And we become some frozen memory in someone mind.

Vajon a nyúl álmodik a répáról vagy a répa a nyúlról?

Tegnap éjjel fura dolog történt. Nem mintha nem lenne minden este furcsa. De ez még annál is furább volt.
És valószerű. Eddig minden olyan volt, mintha csak beképzelném, de most úgy éreztem tényleg csak egy fal választ el kettőnket.
Hallottam.
Végig lapozta a füzeteim. Amiben a történetek pihennek, a dalok csendesednek és amikben néhol átkok és varázs lapulnak. Hallottam az oldalak sercegését, ahogy keze hozzájuk ért és lapozott.
Beszéltem hozzá. És biztos vagyok benne, hogy hallotta és értette. De nem válaszolt. Nem tudom, azért tette, mert nem tudott vagy csak nem akart. Mindenesetre, mikor megszólítottam és megkérdeztem mit csinál abbahagyta a füzetek olvasását. Eddig akárhányszor volt itt, nem sikerült megértenünk egymást, pedig itt voltunk egymás mellett. És én nem mertem hozzászólni és féltem is tőle picit. És ő is félt. Tudom. Eddig soha nem mert semmihez sem nyúlni. Először hallottam azt ahogyan lapozgatja a füzeteket.
Miután megszólitottam abbahagyta a füzetek lapozgatását. A következő amit hallottam azok a léptei voltak. Apró és halk léptek. Hívtam, hogy jöjjön közelebb hozzám. De egyre inkább az ablaktól hallottam a lépteket. Majd egy kopogás az ablakon és már csend volt a szobában, de mikor az ágyról kinéztem az ablakon, ott állt. Egy sötét alak, bár nem tudtam kivenni semmit belőle.
Vajon ki álmodik és ki van ébren?
Én álmodok egy számomra furcsa idegenről, vagy esetleg egy számomra furcsa ember álmodik egy számára furcsa emberről?

Könnyek, mik áztatják ,eggyötört arcomat, lecseppenek kezemre és lemarják a csomtomról a bőrt

És elhiszem, hogy nincs semmi, csak a fekete csönd.

Herceg

Valaha élt egy herceg, akit szerettem.
A szívem tépte szét a tudat, hogy el kell hagyjam.
És tudtam, nem lesz jobb neki.
Mert rossz úton jár.
De nem akarok semmiféle indokot adni a papoknak, vagy bárki másnak, hogy megöljék.
És tudom, hogy így már nem tudom megvédeni.
De azt is tudom ha vele maradok se vette volna hasznomat.
És tudom, hogy hitetlennek tart, pedig erős a hitem.
És hiszek benne, hogy betartja ígéretét és megment.
Mert nekem más már nem maradt, csak ő.
És tudom, hogy halottnak hisz, mert a papjai megmérgeztek, de ő ezt nem tudja.
És szeretném újra látni, csak már semmi emlékem nem maradt.
És látni akarom a szemeit, azokat a kegyetlen szemeket.
És nem érdekelne ha bánt, csak legyen velem.
Túl sokáig hagyott egyedül és csak keveset lehettünk együtt.
Pedig ő is szeretett.
Ha azt akarná, hogy sikítsak most már zokogni is hajlandó lennék elé borulva, csak utána öleljen át és szorítson magához.
És nem érdekelne semmilyen fájdalom.
És nem érdekelne a varázs.
Ő az egyetlen aki megérdemli, hogy megosszam vele.
És tudom, hogy betartja az ígéretét, és imádkozom, hogy betartsa, mert nem tehetek róla, hogy az életét adná oda ha nem próbálja legalább meg.
És minden szívszilánkom fájdalomtól pulzál. És kegyetlenül fáj.
És nem vágyok másra, csak rád, te névtelen Herceg.
Mert soha nem mondtad el nekem a neved.
Csak azért mert nekem sohasem volt nevem, és ezért azt akartad, hogy csak Hercegnek nevezzelek.
És bárcsak itt lennél te nevenincs Herceg.

A szeretett személy imádója

Tényleg hiányoznak azok a régi napok, mikor lapokon át beszélgettünk semmis dolgokról.
Te voltál az első olyan férfi, akit tiszteltem és akivel szerettem beszélgetni.
Szerettem veled vitázni. Hogy mindkettőnknek volt külön véleménye és ezt megtudtuk beszélni.
És miattad szerettem meg a mítoszokat. És bármi történik velem, már nem csak az jut eszembe, hogy ez Unnapisti hibája hanem az is, hogy ez Zeuszé.
És tudom, hogy nem beszéljük egymás nyelvét, és hogy szörnyű az angolom és nehéz volt megértenünk egymást.
És hiányoznak a történetek, amik mint pók hálója a sűrű erdőt úgy szőtték át az életünket.
És hiányzik, hogy te voltál az egyetlen, akinek bármit elmertem mondani. De tényleg. Te nem nevettél ki, mert értetted miről beszélek.  Vagy nem, de komolyan vettél.
És miattad elhittem, hogy jobb ember vagyok, nem számít milyen vagyok.
Beleszőtted magad a szívembe, csupán pár nap alatt.
Hiányzik, hogy hercegnőnek szólits és a tiédnek nevezz. Hiányzik az, hogy kisajátitottál, még úgy is, hogy közben ezer mérföld távolság áll köztünk. Azt mondtad okos vagyok és kedves, és szép, bár még sosem láttál.
És te voltál az egyetlen aki csak a szavaival megsiratott, és a lelkem mélyéig hatoltál és tudom ez az egész már sosem lesz az enyém újra.
És tudom, hogy ezt az egészet én rontottam el. És sajnálom.
És köszönöm az összes emléket, amit neked köszönhetek.

كنت أحب