Álmodunk csupán, semmi az élet, hisz azt is álmodod, mikor azt hiszed éled. De egy nap fel kell ébrednünk, s ha más nem, felébreszt a halál, mert az álom, miből nem kelünk fel, csak szenvedést hoz miránk.
2012. január 28., szombat
Sajnos azt kell mondjam még életben vagyok. Lélegzem. A szívem folyamatosan dobog, bár minden dobbanás fájdalommal jár. És még te is élsz. Holott rég halottnak kellene lenned. Ha csak csendben meghalsz, nem lenne baj. De így én se hallhatok meg, tudod? Vagy megtennéd, hogy végzel velem? Hogy véget vetsz a rettegésnek? Már rég elvesztettem a képességem, hogy a holnapot várjam. Túlságosan is régóta élek már, hogy képes legyek remélni. A hosszú évek alatt sikerült megtanultam: Ha hisz az ember, az csak fájdalmat fog okozni, mert úgyis el fogják árulni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése