Nincs szebb dolog, mint mikor kint tombol a vihar, üvölt a szél és az ablak tárva nyitva és a fagyos levegő beáramlik, kintről hallod mintha valaki járkálna a kertetekben, aztán belépne az ablakon, az ablak alatt tartott dobozaidat felboritva és te megijedsz, de nem látsz senkit és tudod szunyogháló van az ablakon, de azt is tudod, hogy bizonyos lényeket nem akadályoz meg, de azoktól nem félsz, inkább megnyugtat a tudat, hogy valaki bejött és te meleg vendégszereteteddel fogadhatod és üdvözlöd és megmondod neki, nyugodtan térjen be ne ácsorogjon az ablakban és megigéred neki, bármikor betérhet hozzád, ha nem vagy otthon a szobádban nyugodtan megvárhat és utána kimész, hogy csinálj magadnak egy bögre meleg kakaót, hogy felmelegitsen ezen a hideg éjszakán és észreveszed, bár tudtad a külső ajtó nyitva volt, de emlékszel e belsőt te magad zártad be és most tárva nyitva áll, e furcsa véletlent, hogy pont az idegen beengedése után nyitva találod az ajtót, annak a rossz zárára fogod és bezárod ezúttal mind a két ajtót és elkészíted a kakaót, hogy aztán az ágyadban a takaró alá bebújva, egy könyvet olvasgatva, mely jó és rossz varázslókról, hírpatkányokról, fehér boszorkákról, fiatal katonákról, szeretetről, gonoszságról, családról és barátokról szól szürcsölgethesd a kis piros bögrécskéd barnásan kavargó meleg tartalmát.
Nos szerintem ennél nincs is szebb dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése