'Viharokat fogsz átélni. Többet is, mint gondolnád. Csendes és hideg éjszakák várnak rád, hogy magányba burkoljanak. El fogsz felejteni. Ki fog törölni az emlékezeted. Semmire nem fogsz emlékezni. Se a fájdalmas sírásokra, se azokra a boldog pillanatokra, amikor együtt nevettünk az ég alatt ölelkezve. Csak a szeretetre fogsz emlékezni, mert ezt a köteléket nem tudja semmi sem eltörölni kettőnk között. Vissza fogok térni. Rám fogsz találni. De nem fogsz emlékezni, legfeljebb halovány emlékekre, melyeket a köd ellep. Halott leszek a szívedben. És rám is ez a sors vár.
De ha éjjelenként felébredsz álmodból, ott leszek és vigyázlak. Ha magányos vagy, egyedül sosem hagylak, még ha nem is veszel észre. A szívemet rád hagyom. De halott leszek, és nekem te is halott leszel. Nem fogsz emlékezni. El fogsz felejteni. De rám találsz.'
Igazad volt. Elfelejtettelek és csak álmaimban látlak. De tudom, hogy itt vagy. Rád fogok találni. De én halott fogok maradni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése