Olyan könnyedén lesz rossz kedvem mindenféle előzmény nélkül...
ha a tükörbe meglátom magam, az néha bőven sok. Eszembe jut sok minden. Hogy vajon boldog lenne-e ha így látna engem? Ő is úgy nézne ki mint én? Hasonlóak lennénk? És biztos vagyok benne, hogy a válasz igen, mert ahogy a tükör megmutat engem, mögöttem őt is mutatja, és látom őt, a rövid barna hajával, az én arcommal, széles vállaival, erős kezeivel, mély aranybarna szemeivel. A szemei nem olyanok, mint nekem, bár hasonlóak. A mosolya sem az enyém. Máshogy mosolygunk. Az ő mosolya szomorú. Az ajkai vörösek és vékonyabbak. De alapvetően egyformák vagyunk...
Vajon mit szólna ha látna most engem?
