Álmodunk csupán, semmi az élet, hisz azt is álmodod, mikor azt hiszed éled. De egy nap fel kell ébrednünk, s ha más nem, felébreszt a halál, mert az álom, miből nem kelünk fel, csak szenvedést hoz miránk.
2012. február 12., vasárnap
Régen írtam, ma is igaz
Szeretnék boldog lenni. Bárcsak csend lenne. Olyan, mintha egy orkán zúgna és rombolna bennem. Beszélgetek magammal. Szeretnék egy lenni magammal. Nem találom Istent. Olyan ez, mint mikor vizet keresel a sivatagban. Tudod, hogy van valahol. Mégis, sokszor megtévesztenek a délibábok. És még ha rá is találsz az oázisra, bizonytalan vagy, hisz nem tudod, nem - e csak káprázat. Szeretnék hinni. Magamban és Istenben. De egyenlőre egyiket se találom, nem hogy hinni tudjak benne.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése