Fehér hó, kérlek vesd be emlékezetemet
hogy te emlékeztess rá engem
milyen volt a tél, mikor fogta a kezem.
Még ha fáj is azt akarom emlékezz rám,
Mert én nem akarlak elfelejteni, ám
félek megtörténik egy nap.
Fehér hó, úgy hullj alá, hogy
emlékezzek, milyen volt, mikor
úgy dúdoltad: Szeretlek.
Ha egy nap jég fedi majd szivem,
Fehér hó, fedd majd te be
Ne látszodjon gyengeségem.
Fehér hó, találok-e olyat még
Mint amilyen a fagyos jég
mikor legsötétebb az éj?
Fehér hó, bocsáss meg...
Halgass meg, nyugtass meg...
Mondd ki ugyanazt, csak még egyszer...
Fehér hó, altass el...
Örök álom fedje szemem,
addig amig ő nincs velem...
/Ima a fehér hóhoz/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése