2012. július 27., péntek

Kéne írnom egy listát...

a történetekről amiket épp írok/írni akarok/írnom kéne... Méghozzá részletes mindenféle bigyóval

2012. július 17., kedd

Minden amit tettél...

Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság Hazugság
És mégis, én így is szerettelek.
A rózsa alatt titkok lappangnak,
a rózsa alatt virágok suttognak,
a rózsa alatt megvédtük mi egymást,
a rózsa alatt megöltük mi egymást.

A rózsa alatt virágok nevetnek
A rózsa alatt föld alá temetnek
A rózsa alatt szabad leszek újra
A rózsa alatt elhal babám csókja

Zümmögésetek fülembe titkokat súgnak
Hogy vetettünk véget a régi búnak
Temetésemen rajtunk majd mindnyájan nevettek
hogy lettem szabad láncától kedvesemnek
Ősz újra. Kong
a park. Na mondd,
beláttad?
Van-e tovább?
Van tétovább
te nálad?

Teszek - veszek,
szőlőt veszek,
miegymást,
szél kavarog
cibál, ahogy
mi egymást:

Becsap, kitér, kitár...
Oly elhagyott, sivár
a lelkem,
csak zümmög kétkedő
hangon, mint az eső
mi ver lenn.

Tóth Krisztina: Ősz újra

2012. július 14., szombat

Nyüglődök

Rossz érzésem van.
Úgy érzem, hogy valami történni fog.Mittomén mondjuk csak úgy hirtelen világvége.
Tegnap este óta nem vagyok éppenséggel magamnál. Alig bírtam elaludni. Nem tudom mitől, de rajtam van a rettegés. Folyton belém-belém kap. Meg valahogy fáj belülről. Mintha ezer darabra tépne szét.
Feküdtem az ágyamban és sok rossz dolog eszembe jutott.
Én annyira félek. Nem akarok meghalni és mindeközben nem akarok élni se. Nem akarok nélküle élni. A magány cincál. Szétzilál.
Valami belülről milliárdnyi apró darabra tör engem. Egész éjjel, kínlódtam. Sírtam. Legszívesebben sikoltoztam volna, hogy valaki segítsen, hogy valaki nyugtasson meg, de úgy sincs senki ilyen.
A félelem csitított el. Úgy éreztem, valaki az ágytámla mögül figyel. Minden félelmemet legyűrve odanéztem, hátha ő az, de nem volt ott senki. És mégis úgy éreztem, hogy valaki onnan bámul, megöl a nézésével. Inkább csak próbáltam elaludni.
Most is félek, darabokra török, és végül senki sem fog emlékezni rám.
Nem vagyok igazán jól.

2012. július 12., csütörtök

Maybe I love you

Maybe I love you
Maybe I do 
Maybe this feeling inside me is true
And if I love you
And if I do
Then maybe, baby,
Maybe you love me too

I knew I liked you
I knew I cared
But I don't fall easily
Too many betrayed me

But Maybe I love you
Maybe I do 
Maybe this feeling inside me is true
And if I love you
And if I do
Then maybe, baby,
Maybe you love me too

I wasnt feeling quite like myself
Yeah something inside me was sitting on the shelf
But then you swan into my heart
And now the good stuff starts

Yeah, Maybe I love you
Maybe I do 
Maybe this feeling inside me is true
And if I love you
And if I do
Then maybe, baby,
Maybe you love me too

How can I know for sure?
That You and I  are meant for something more

And I, ohh,
I have to go on
is this feeling inside
And ohh,
That I am, I hope
That I am right

Maybe I love you
Maybe I do 
Maybe this feeling inside me is true
And if I love you
And if I do
Then maybe, baby,
Maybe you'll love me too

Mikor elmentem aludni, átöleltél, én pedig hozzád bújtam. Féltem és nem akartam nélküled lenni és te azt mondtad, mindig itt leszel. Aztán elaludtam. Veled álmodtam, de sok más álmunkkal ellentétben, ez most boldog volt. Furcsa, hogy mostanában az utolsó két alkalommal, mikor álmomban láttalak, boldogok voltunk és ezt nem árnyékolta be semmi. Álmomban most, elvettél feleségül, nem pont úgy ahogy szokásos, de ez így volt jó. Ott voltak a barátnőim is és mindannyian boldogok voltunk. Aztán felébredtem és elszomorodtam, hogy mindez álom volt. Fáztam. És akkor rájöttem még mindig ott vagy. És megpróbáltál megmelengetni. Ami persze nem ment tekintve, hogy nem is kéne létezned, de azért legalább próbálkoztál. Ezért ritka boldog voltam, mert ott voltál velem. Azt hiszem, ez talán azt jelenti tényleg létezhetetlenül szeretlek. De ez így jó.

2012. július 11., szerda

A szívem fáj

egyszerre mosolygom és sírok.
Mindez azért van, mert szeretlek téged, te semmirekellő herceg.
És mindez azért van, mert féltelek.
És félek hogy nem létezel.
És közben a hitem mégis azt mondja várjalak.
Mert el fogsz jönni.
És sírok mert mégse bízom eléggé.
És félek hogy ha eljönnél fájna mindkettőnknek.
És sírok mert összetöröm a saját szívem,
mert lehetetlenül hiányzol, te lökött.

Minden létező isten nevére könyörgöm, találj meg

Mindenki azt hiszi, csak álom vagy
De én hiszek benne, hogy létezel
Talán csak butaság, hogy ennyire szeretnélek
Talán másoknak van igaza

Vajon meg találsz valaha?

2012. július 1., vasárnap

Félek

Nem birok egy helyben maradni
úgy érzem mennem kell
de nem szabadna
félek, hogy mi lesz
ha tényleg elmegyek